
Van úgy, hogy nagyon sok fejtörést okoz amikor ismerősnek kell készíteni valamit és rám bízzák a dolgot.Hát még akkor, ha barátnak, de nagyon sokszor bejön az, ha hanyagolom a gondolkodást rajta, mert lehet furán fog hangzani, de a gyöngyök mindig úgy akadnak a kezembe, ha csak úgy spontán neki fogok, hogy az nagyon jól passzol a tulajdonoshoz.
Ennek a kulcstartónak az elkészítése is hete óta várat magár, ma pedig megpillantottam a dobozomban ezt a szép kis porcelán medál, s a többi jött magától, gyöngyhímzéssel készült, csak egyszerűen.
Szeretem ezeket az árnyalatokat és szerintem Emesének, a barátnőmnek és egyben kolléganőmnek, is tetszeni fog. Ha mégsem akkor megtartom magamnak:)